Közös duzzadt

Közös duzzadt Tartalom Több intézet közös összefogása a betegség ellen Varga Tibor A közös duzzadt agancstő-gyulladásnak nevezik, amely az agancstő koszorújának méretbeli változásából, illetve onnan eredő büdös, gennyes váladék szivárgásából ered.

Tünetei, hogy az agancstő kétszeresé duzzad és deformálódik, valamint az agancslevetés ideje előtt az agancs kitörik a helyéről.

Az állat életének folyamán ez mindaddig megismétlődhet, míg az agancstő a koponya síkjáig nem törik le.

Azóta sincsenek számszerű adatok feljegyezve a kórról, az egyes elejtett vagy megfigyelt egyedeknél csupán annyit jegyeztek fel, hogy abnormis agancs, de hogy sérülés vagy betegség következtében, azt még a terítékre hozott egyedek esetében a hatósági trófeabírálat során sem rögzítették pontosan. A betegség utáni kutatás érdekében konzorcium jött létre, ahol három egyetem, két kutatóközpont, közös duzzadt számos kutató vesz részt a munkában.

A mintavételezés többnyire az említett két megyében zajlik hivatásos és sportvadászok segítségével. A kutatási eredmények egyelőre azt mutatják, hogy az agancstő-gyulladás kialakulásában a bakteriológiai hátteret teljes mértékben ki lehet zárni. Tovább megállapították, hogy az elváltozás valamilyen másodlagos fertőzés eredménye, amely az agancstisztítási időszakban keletkezik.

A közös duzzadt nem áll összefüggésben a bikák életkorával, idős és fiatal egyed is éppúgy megfertőződhet. Két évvel ezelőtt a betegséget még fajspecifikusnak tartották, azonban később kiderült, hogy őzbaknál és gímszarvasnál is jelentkezett hasonló tüneti probléma. Az mára már letisztázott, hogy a betegség polifaktoriális, azaz több tényező együttes hatása váltja ki.

Egyebek mellett emiatt sem lehet egyelőre a betegséget kezelni. De jelentős érdemei vannak a kutatásban az Agrárminisztériumnak is, hiszen a közös duzzadt fővadászi rendszer létrehozása nélkül ez a kutatás el sem kezdődhetett volna. Lásd még.